az ölelés arra jó, hogy tudasd másokkal: szereted őket, anélkül, hogy egyetlen szót is mondanál.

volt már úgy, hogy eszedbe jutott egy régi ismerős vicce, és nevetni kezdtél, aztán befurakodott az elmédbe valami más: hogy képes vagy nevetni egyedül a sötétben, ha csak rágondolsz. ez az ember biztos nagyon fontos neked.. ♥

olyan ő neked, mint a drog, Bella. látom, hogy nem tudsz nélküle élni. de én egészségesebb lennék számodra. nem egy drog, hanem a levegő, a nap! Jacob♥

fenn a fán és a fáról leesve, négykézláb diót keresve, almalopás és menekülés közben, lihegve, röhögve, kéz a kézben, jó veled. színházban, templomban, moziban, boltban, az utcákon és a kék alagútban, taxiban, biciklin, mezítláb a porban, izzadva, fázva, jóban-rosszban, jó veled. ezt én mondom, akinek elhiheted, aki tudja, hogy milyen volt nélküled.a folyóparton, térdig a vízben, a víz alatt, vagy a víz fölött éppen, a híd alatt, mikor szegények leszünk, a pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk, jó veled. ezt én mondom, akinek elhiheted, aki tudja, hogy milyen volt nélküled. mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy, a szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy. munka előtt és munka helyett, mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet, gömbölyödve és félig kinyúlva, évek óta és évek múlva, jó veled. csőbe húzva, esőben, hóban, sírva, vigadva, nyakig a bajban, álmodozva, úgy lassan szépen, akkor is, hogyha nem szeretsz éppen. jó veled. ♥

mindegy, hogy a srác tökéletes-e, vagy a lány tökéletes-e, amíg tökéletesek egymásnak. :) ♥

szemeid vérben forognak, sikítasz valakiért hogy segítsen. de találd ki mi lesz! senki sem fog..

tudod mit szeretek benned? azt, hogy meghallom a hangod és azonnal megnyugszom, akármilyen bolondok háza is van körülöttem. ezen kívül mindent, ami te vagy. örökre, vagy még tovább.. akkor is, ha soha többé nem kaplak vissza.

csalódtam már igen képzeld, legalább vagy ezerszer,
magával ránt a gyűlölet, amikor szerelmesen lefekszel. <|3

- ha összeházasodunk táncolsz majd velem? táncolni nagyon kellemes dolog. mondd.. miért nem mondod ki azt, amire gondolsz?
- te miért mondod ki mindig, amire gondolsz? miért kell vezetned, ha én akarok vezetni? ha táncolni akarok, akkor majd felkérlek, és ha beszélni akarok, majd kinyitom a számat és beszélek. mire jó, ha kimondom, hogy örökké csak rád tudok gondolni? mire jó, ha kimondom, hogy néha nem tudok gondolkodni és dolgozni sem? miért jó, ha megmondom neked, hogy csak akkor félek, ha úgy érzem, hogy veszélyben vagy? ezért ülök a tornácotokon: mert mindenkinél jobban féltelek. és igen.. táncolok veled az esküvőnkön.

készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy, mintha sosem bántottak volna. mert minden 60 másodperc amit szomorúan töltesz, az egy perc boldogság, amit már sosem kapsz vissza! :)

egy mosoly, amit kéretlenül, önzetlenül adnak, megváltoztathatja a napodat. akár az egész életedet is. :)

de ha rákérdezne, én még mindig szó nélkül igent mondanék.. 

vettem egy mély levegőt, és meghoztam életem legnehezebb döntését. elsétáltam..

ne hazudj, ne lopj, ne csalj, ne igyál. ám ha iszol, idd a kedvesed igaz szavait. ha lopsz, lopj csókot, édeset. ha hazudsz, hazudj kegyeset. ha csalsz, csalj mosolyt az arcára, és nem fogsz csalódni. :)

legrosszabb, ha úgy kell elsétálnod valaki mellett, mintha soha nem játszott volna fontos szerepet az életedben, holott régen órákig beszélgettetek telefonon, s most még csak egymás szemébe sem tudtok nézni. de a legjobban az töri össze a szíved, hogy észre kell venned, a jó dolgok megváltoznak, és te semmit sem tudsz ez ellen tenni. nehéz elhinni, hogy valaki igazat mond, ha tudjuk, hogy mi az ő helyében hazudnánk. :|

amikor úgy néz rád valaki, mintha te lennél az utolsó csoda a földön.. az a szerelem.

délután ülök a zeneiskolában. éppen az utolsó vizsgámra készülök. előttem egy fiú és egy lány ül: a lány 15 lehet, a fiú talán egy-két évvel idősebb. a fiú valami vicceset mondhatott, mert a lány csilingelve nevet. mosolyogva nézem őket, eszembe jut, milyen voltam ennyi idősen. egyszer csak egy velük egyidős srác jön. bizonyára ismerik, mert köszönnek egymásnak. a fiú odaszól nekik:
-milyen szép kis pár vagytok ti ketten!
nem szekálásként mondta, sőt, még választ sem vár, egyszerűen továbbsétál. a fiú és a lány felnevetnek: még hogy egy pár? mi? ugyan, dehogy! nem néznek egymásra, csak nevetnek. szomorúan nézem őket, mert tudom, hogy ez a nevetés legalább egyiküknek fáj, de az sem kizárt, hogy mindkettőjüknek egyformán..

nem beszélek veled, hiszen ismersz: a "majd jön, ha jönnie kell" reménye nekem elég. szeretlek. de nem alázkodom meg előtted.. majd hívsz, ha akarsz, csókolsz, ha akarsz, viszontszeretsz, ha akarsz. én minden órában, minden percben hívnálak..

hogy miért nem reagálok a csúfolódásokra? ez egyszerű. láttam meghalni a szeretteimet, láttam unottan elfordulni a szerelmemet, láttam kárörvendően nevetni a barátaimat.. ezután akadjak ki azon, hogy valaki szénaboglyának nevezi a hajamat? fájdalmat kellene okoznia, hogy valakinek nem tetszik a táskám? ugyan már..

mert a szívem még.. hallod? eleven dobog.

kell, hogy szeress, mert most még élek!

most örülök a virágnak ha kapok, most még..

figyelsz rám? mert most még itt vagyok!